Békés Gáspár: Rendhagyó élménybeszámoló következik, melyet két elfogult Kozmosz-rajongó publicista/aktivista jegyez. Azonban okkal rajongunk eme együttesért, mivel az egyik legtársadalomkritikusabb zenekarként számtalan boldog pillanatot okoztak a NER árnyékában is, számaik zenileg és szövegileg is kiemelkedő alkotások.
Szolga Bálint: Voltak a történelemben nagy zenekari összeállások, akár egy koncertre akár egy stúdiólemezre, vagy csak egy turnéra. Viszont arra nem sokan számítottak (köztük én sem), hogy Magyarország egyik legjobb rendszerkritikus zenekara, a Kozmosz röpke két évvel a feloszlásuk után visszatér egy koncert erejéig.
BG: Nekem a Kozmosz megszűnése felért egy kisebb nemzethalállal, így hihetetlenül örültem, hogy még egyszer láthatom őket. A korábbi koncertjeik a legjobb élményeim közé tartoznak, így magasak voltak az elvárásaim. Szerencsére nem okoztak csalódást, és lényegében az első pillanattól kezdve biztosak lehettünk, hogy ez is egy terápiás erejű, felszabadító este lesz. A Found Items kezdett friss nagylemezükkel, majd pár új Bajnoq szám után megjelent a Kozmosz teljes személyzete.
SZB: A Bajnoq hozott két új zeneművet, amely a nem tökéletes hangosítás miatt nem volt a legélvezetesebb, viszont a már bemutatott műveikkel nem okoztak csalódást. Ha ki kellene emelnem egy olyan számot, amely tökéletesen leírja a jelenlegi magyar közhangulatot, az mindenképpen a frissen bemutatott Nekem te nem vagy senkim lenne. A legenda szerint a zenét szerző Zsombor hazafele biciklizett, amikor eszébe jutott, hogy Orbán mekkora egy ... senki, és kiírta magából a frusztrációját.
BG: „Széchenyi, bocs, a terv máshogy alakult.” Az ilyen zseniális sorok miatt az ember már-már sajnálná, ha NER hiányában soha nem születnének meg. Mindig lenyűgöz, hogy milyen elementáris erővel rezonál az épeszű emberek frekvenciáján a Bajnoq-Kozmosz-WNTS-univerzum minden sora, hogyan fogalmazza meg mindannyiunk frusztrációját. Az első sorokban ráadásul mindenki kívülről tudta a szöveget, így egy igazi keménymag képviseltette magát. A hangulat már a Bajnoq-számoknál is fel volt pörögve, de a Kozmosz daloknál mindenki szétugrálta magát. Itt nem volt szükség ’kezeketfelezésre’ vagy aerobik-edzést idéző guggoltatásra!
SZB: A Kozmosz színpadra lépése számomra egy remek történelemóra volt, hiszen életemben először láttam a már aktívan nem játszó bandát együtt élőben. Rendkívül boldog voltam, amikor +1 számként a személyes kedvencem csendült fel, a picit lemondó hangvételű ámde legalább annyira inspiráló Azt Mondták. Meglepődve hallottam, hogy a vokálok szinte semmiben sem tértek el a stúdiófelvételeken hallhatóktól, sőt Dani hangja élőben sokkal tisztább és ütősebb. A hangosítást ugyan már egyszer említettem, viszont fontos kiemelni, hogy ez egy javítandó pont.
BG: Én ezen a koncerten hallottam először a Valahogy című számot, és egészen meghatódtam tőle. A szövegben magamra ismertem, én is sokszor úgy érzem, hogy a folyamatos aktivizmus, civil teherviselés elemészti az embert, sokszor a legrosszabbat hozza ki belőlem, és túl sötéten látom a dolgokat. Ez a dal így kettős értelemmel bír.
„Valahogy félrecsúsztak a dolgok,
ez a rosszabbik felünk
Ki szeretne velünk lenni,
ha mi vagyunk ellenünk?
Valahogy mélyre másztunk a gyűlöletben
Hogy lehet, hogy nincsen nagyobb cél?
Valahogy jobbnak kéne lenni az ördögnél”
SZB: A koncert után rögtön gazdagodtam egy relikviával, egy eredeti Kozmosz/Bajnoq dobverő gazdája lettem, azonban akkor még nem is sejtettem, hogy egy teljesen aláírt Okosak Földje lemez büszke tulajává is válhatok, ráadásul a banda idézőjeles ötödik tagja, az utolsó A38-as koncerten játszó Peti is dedikálta a borítót. A banda tagjai egyébként civilben nagyon jófejek, sikerült egy pár szót váltanom velük. Az egésznek olyan benyomása volt, hogy a színpadon rocksztárok, a színpadon kívül pedig teljesen átlagemberek, akik nem viselkednek egoistán.
BG: „Szabadság, szerelem”; ez a két tematika határozza meg a zenéjüket, nem véletlenül idézik is Petőfit dalaikban. Ezzel pedig nem nehéz azonosulni, elvégre sokunkat határoz meg ez a mentalitás. A közös hullámhossz, a kiváló zenészek és számok, illetve a szuper közönség miatt a koncert egy igazi 10/10-es élmény volt. Lesz-e még ilyen? Ki tudja, mindenesetre ha minden koncerten ilyen teltházas mindentbele lenne, akkor biztos több kedvük lenne visszatérni. Szóval csak hajrá, kozmonauták, lesz még ebből Kossuth-díj! Kövessétek az együtteseket a facebookon, hallgassátok a számokat Spotifyon!
Ha szeretnétek felfedezni a teljes magyar kritikus zenei vonalat, akkor ezt a playlistet ajánlom.