Ahogy a 444 kiszúrta, a kormány épp nemzeti konzultációt tart a klímaváltozásról, csak épp nem szóltak róla senkinek. Na persze nem maguktól készítik, hanem mert kötelező házi feladat az Európai Bizottság által. Valahogy ez a Google Formba öntött megtestesült kifinomultság nem hiszem, hogy 7 milliárd forintba került volna, mint a migránsos verzió. Pedig évente megöl itthon több, mint 12 000 embert a légszennyezés, az Orbánék által tízezrével betelepített migránsok és bűnöző exminiszterelnökök pedig példásan viselkednek. Bár lehet, jobban járunk így, elvégre ki szeretne látni olyan plakátokat, amelyeken az állna, hogy:
SOROS GYÖRGY MIGRÁNSMÁGNES SZÉLKEREKEKET TELEPÍTENE A BALATONBA! EZ VESZÉLYES!
Annyi előnye van a sufnituning kérdőívnek, hogy valódi kérdések szerepelnek rajta, így van értelme válaszolni rájuk (legalábbis elméletben). Ezen mindenesetre ne múljon, így elkészítettem Tarr Katalin segítségével egy megoldókulcsot, ha esetleg inspirációra, információra lenne szükség a kifejtős részeknél. Következzen tehát a segédlet a kérdőívhez, mely itt érhető el hétfőig, november 25-éig:
Megoldókulcs a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó
Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról kérdőívhez
Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak. Ön melyik szektorban érzi legnagyobb szükségét az alkalmazkodási intézkedéseknek?
Egyéb: társadalompolitika, hiszen a környezetváltozás növeli a társadalmi különbségeket is.
Véleménye szerint az egyes területeknek milyen mértékben és hogyan kell hozzájárulniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez? Kérem, állítsa sorba a következő területeket (energiaipar, közlekedés, épületek, feldolgozóipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) és válaszát röviden indokolja!
- energiaipar
- mezőgazdaság
- feldolgozóipar
- közlekedés
- épületek
- hulladékgazdálkodás
Az NÉS/Országos Meteorológiai Szolgálat felmérései alapján a kibocsájtás mértéke ebben a sorrendben oszlik el. Értelemszerűen a legtöbbet kibocsájtó szektoroknak kell a legnagyobb mértékben cselekedniük, és az itt bevezetett intézkedések a legköltséghatékonyabbak. Az energiaipari termelés esetében a megújuló energiaforrások előnyben részesítése elengedhetetlen a célok megvalósulásához, a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése mellett. Jelenleg Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol stabilan csökken a megújulók aránya (úgy, hogy közben a (lopott) tűzifát is ennek számolják).
Ön szerint klímavédelmi intézkedésekkel milyen járulékos előnyök érhetők el?
Elkerüljük a bioszféra totális összeomlását és a hatodik kihalási hullámot. Ráadásul a fagyim is lassabban olvad. Emellett a klímavédelmi intézkedések egészségügyi intézkedések is, és a kibocsájtás csökkentése többek között a légszennyezettséget is csökkenti, mely évente több, mint 12 000 embert öl meg Magyarországon. Ennek megelőzése mérsékelné a népességfogyást, mely kiemelt célja a kormánynak. A szennyezés csökkentésével a savas esők előfordulását is mérsékelnénk, mely pozitív hatással lenne a mezőgazdaságra. A klímavédelmi oktatással fontos kompetenciákat és gondolkodásmódot sajátíthatnának el az állampolgárok, mely más problémák megoldásánál is hasznukra válhat. Ezen kívül megőrződnek a természeti értékek és diverzitás és a vízkészletünk épsége is. Továbbá értékrendbeli változás is bekövetkezne, az anyagi halmozása helyett a belsőbb, természeti értékek kerülnének előtérbe.
Továbbá számos olyan környezetvédelmi intézkedés lehetséges, melyek ugyan nem a klímához kapcsolódnak, de jelentős előnyökkel járnának. A hulladékgazdálkodás fejlesztésével jelentős mértékben csökkenne a szerves és szervetlen szennyezés, mely káros hatással van a természetes környezetre, és az emberi szervezetre is. Ehhez elengedhetetlen lenne az újrahasznosítás újragondolása, mivel a frissen átszervezett rendszer még csökkentette is a hatékonyságot. Például azért, mert az lakossági üvegvisszagyűjtést Budapesten gyakorlatilag kivégezték: korábban 960 gyűjtőpont létezett, viszont a monopolszolgáltató ma már csak 180 üveggyűjtő kukát üzemeltet. Az országos újrahasznosítási arányunkkal az EU-ban az utolsó vagyunk, annak ellenére, hogy az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díjként, tonnánként 6000 forintot. A települések felén nincs is szelektív hulladékgyűjtés, pedig ezt törvény követeli meg.
Továbbá fontos probléma, hogy a fogyasztóknak fogalmuk sem lehet, mit lehet újrahasznosítani, mivel a palackokon található jelzések értelmezhetetlenek.
A közlekedési szektor az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, amelyből származó emissziók folyamatosan nőnek. Ön szerint milyen intézkedésekkel lehet mérsékelni, illetve visszafordítani ezt a folyamatot?
Vészhelyzethez mérten radikális intézkedésekre van szükség. Ráadásul e vészhelyzet nem csak klimatikus, de egészségügyi is, mely már napjainkban is pusztít. Évente 12 800 ember hal Magyarországon a légszennyezettség miatt (EEA), mellyel hazánk az EU-ban a 9. helyen szerepel. Az egészséges élethez, környezethez való jog az Alaptörvényben is rögzítve van, az autós közlekedés szentsége nem. Éppen ezért szükség van az autóforgalom kizárására a belvárosokból, az utasszám- és kibocsájtásarányos gépjárműadó bevezetésére, repjegy-és reptéradóra, az autóreklámok korlátozására típustól függetlenül (az egyéni elektromobilitás nem valódi megoldás), az autókhoz tartozó kibocsátási adatok feltüntetésére központi helyen.
Természetesen a korlátozások mellett szükség van az ösztönző intézkedésekre és beruházásokra, mint például az M0-ás befejezésére, külvárosi parkolási lehetőségek bővítésére, a bicikliszállítás lehetővé tételére a tömegközlekedési eszközökön, a közösségi autózás és bérlés nagyvonalú támogatására, a kerékpáros infrastruktúra radikális fejlesztésére, a kerékpáros közlekedés emancipációjára (jelenleg autóalapú a városi közlekedés), a biciklik áfakulcsának jelentős csökkentésére.
A felmerült kérdésekben a Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpárosklub iránymutatásait érdemes követni, akik évek óta részletes terveket készítenek a helyzet megoldására.
Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program intézkedéseivel Magyarország 2030-ra tesz csak eleget a légköri szennyezőanyagok mérséklését szigorúan megkövetelő uniós irányelvnek, ami elfogadhatatlan, ezért ennek haladéktalan radikális újratervezésére van szükség.
Véleménye szerint milyen fejlesztésekre van szükség a magyar mezőgazdaság klímabaráttá alakításának érdekében? (Például: új termesztési technológiák bevezetése, mezőgazdasági alapanyagok energetikai hasznosítása, biomassza tüzelése és stb.)
Hibrid (nemesített) és/vagy genetikailag módosított növények lehetőségeinek intenzív vizsgálata a romló klimatikus viszonyok miatt, mint a szárazság/aszály és az invazív fajok (ezzel kapcsolatos uniós és magyar jogi és alkotmányos környezet szükséges átalakítása). Jelentős támogatást kell biztosítani ezen kutatások számára, és mielőbb meg kell kezdeni az alkalmazásukat.
Takarékossági intézkedések bevezetése nem csak a kibocsátás tekintetében, de a vízfelhasználás területén is, mivel a Föld édesvízkészlete rendkívül korlátozott.
Agrártámogatások feltételei között a legmagasabb környezetvédelmi szempontok érvényesüljenek.
Az intenzív vegyszeres permetezés elősegítése helyett a helyi ökogazdaságok támogatása, mely a szállítással kapcsolatos kibocsátás csökkentését is növeli, illetve szemléletformáló hatással is bír a helyi lakosság körében.
Tengeri (sós vízi) növények termesztésének elősegítése a magyar vállalati szektor célirányos támogatásával.
Erőműben csak olyan biomassza legyen engedélyezve, melyet lakossági tűzifánál már nem lehet hasznosítani (mivel a lakossági kisberendezésekben kb 80% az energiahatékonyság, erőműben 30%)
új termesztési technológiák bevezetése (pl. szerves trágya kötelező azonnali bedolgozása, injektálás - sajnos ez alig valósul meg jelenleg, a földesurak bármit megtehetnek, falvak-régiók fuldokolnak a bűztől)
biomasszára nagyon szigorú szabályok legyenek érvényesek (jelenleg sokan szenvednek kis teljesítményű biomasszakazánok füstjétől kis településeken, mivel mindenféle nedves rothadó dolgot rádobnak, közmunkások helytelenül üzemeltetik, stb...)
Környezetközpontú agrároktatás bevezetése minden szinten.
Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentését véleménye szerint milyen programok támogatnák a leghatékonyabban?
Egyéb: Környezetvédelmi Minisztérium helyreállítása (világon összesen 4 országban nincs); városi gépjárműforgalom radikális korlátozása, részleges/időleges tiltása; városi zöldterületek növelése; a Mátrai erőmű bezárása; széntüzeléses erőművek bezárása; szélerőmű-tilalom feloldása.
Amennyiben bármilyen további észrevételei/javaslatai vannak a hosszú távú stratégiával kapcsolatban kérjük, ossza meg velünk!
Talán érdemes lett volna ezt a konzultációt is meghirdetni ugyanúgy, mint a migránsosakat, vagy talán ez nem annyira fontos? A környezetpusztítás már napjainkban is messze több embert öl meg, mint a terrorizmus.
Magyarország a továbbiakban ne akadályozza/vétózza az Európai Unió környezetvédelmi törekvéseit, ahogy tette azt a nikotidok,, egyszerhasználatos műanyagok betiltásánál, a karbonsemlegességi céloknál.
A magyar kormány érdemben tárgyaljon az intergenerációs egyenlőség jegyében a Fridays for Future és az Extinction Rebellion mozgalmakkal, ahogy más környezetvédelmi szervezetekkel is.
Az Aarhausi Egyezmény jegyében oldják fel a Paksi Atomerőmű szerződésének titkosítását, hogy az állampolgárok megismerhessék annak részleteit.
A mindenkori kormány vizsgálja meg a kék gazdaság, biomimikri és más modern szakpolitikai irányzatok adta lehetőségeket, hogy hazánk a környezettudatos országok élvonalába, és ne a végére kerüljön.
Az összefoglalót készítette: Békés Gáspár,
MSc Environmental Sciences and Policy, MSc Sustainable Cities
Kiegészítő szakvélemény: Tarr Katalin
MSc Environmental Sciences and Policy
