Államvilág

Hős-e az áldozat?

2019. január 19. - Békés Gáspár

Pár napja volt a doni áttörés évfordulója, melynek kapcsán a kormány és számos médium is megemlékezett a magyar katonák hősies helytállásáról és hősi haláláról. Országszerte találhatóak világháborús hősi emlékművek is ugyanezt az üzenetet hordozva. Valóban tragikus, hogy több tízmillió ember esett áldozatául két világháborúnak, szinte minden család vesztett el valakit. Azonban tényleg hősies-e ezekben a háborúkban harcolni, ölni és meghalni?

Kezdetnek gondoljuk végig, milyen jellemzőkkel rendelkezik egy hős vagy egy hőstett. A hős, avagy hérosz görög-latin etimológiáját tekintve olyan ember, akik önzetlenül, (akár) a saját élete kockáztatásával is másokon segít. Természetesen az ókor óta változott a definíciónk, és több értelmezés is kialakult. Érdekes módon manapság az értelmező kéziszótárak mind a hadviseléshez köthető leírást adnak a hősiességről, tehát korunkban a hősiesség etalonja az, hogy részt vesz-e az ember mások meggyilkolásában.

 Pedig meg tudunk határozni olyan eszményi hősöket, hősies hivatásokat, melyek minden definíció szerint elfogadhatóak: pl. a tűzoltók. A tűzoltó saját életét kockáztatja, hogy másokat mentsen, teszi ezt hivatásaként, ráadásul megalázóan alacsony fizetésért, tehát önzetlenül. Az fizetéseik alapján úgy tűnik, jobban szeretünk poszthumusz emlékműveket emelni, mint az élő hőseinket megbecsülni. Nem mintha rengeteg tűzoltó emlékmű lenne.

Hasonló példa a rendőr is, mivel a rendőrség erőszakszervezet létére is sokszor védi a polgárok épségét saját rendőrei egészségének kockáztatásával.

Amennyiben a hősiességet nem a személyes életveszély alapján határozzuk meg, hanem az önfeláldozás és az életmentés kapcsolataként, akkor az egészségügyi dolgozók is ide tartoznak, hiszen szintén megalázóan kevés fizetésért mentenek életeket.

Ha nem feltétel az életmentés, akkor hősök a civil szervezetek önkéntesei, a tanárok és bárki, aki más emberek jólétéért küzd alapvetően nem anyagi indíttatásból és szabad akaratából. Róluk szól Deniz száma is:

 

Vannak viszont olyan jellemzők, amelyek kizárják a hősiességet. Ilyen például a kényszer. A hősiesség lényege a szabad akaratból következő önzetlen tett. Nem saját akaratból fakadó cselekedet nem az egyén jellemét minősíti, tehát nem hősies.

Továbbá emberélet kioltása nem lehet hőstett. Lehet szükséges rossz; lehet tragédia, rendszerhiba, társadalmi vagy globális folyamatok eredménye és akár véletlen is, de hősies semmiképp. A hősiesség olyan eszményi fogalom, melybe ez nem tartozhat bele, hiszen ellentétes az alapjaival. Természetesen vannak elkerülhetetlen konfliktusok, háborúk, de nem tarthatjuk egy másik ember halálát pozitívnak, ahelyett, hogy azon gondolkodnánk, hogyan miként lehetett volna egy ilyen kényszerhelyzetet elkerülni. Ezzel vissza is érkeztünk a ’háborús hősök’ kérdéséhez.

A világháborúkban túlnyomó többségben sorozott katonák harcoltak egymás ellen, ezek az emberek azonban valójában civilek voltak, pékek, ácsok, orvosok, tanárok. Ezek az emberek úgy nőttek fel, hogy a társadalom és általában a saját erkölcsi meggyőződésük alapján egy másik ember megölése az egyik legfőbb bűn volt, melyért ráadásul súlyos büntetés járt. Ehhez képest mikor besorozták őket, elsődleges feladatukká vált minél több szintén sorozott, ártatlan ember meggyilkolása, olykor még kitüntetés is járt érte. Ezen kívül pedig a saját kormányuk jó eséllyel a halálukba küldte őket, ártatlanul. Igazából háborúba küldeni állampolgárokat gyakran rosszabb, mint megöni őket, hiszen haláluk előtt még arra kényszerítik őket, hogy kiöljék magukból az emberséget, és csak utána halhatnak meg. Előbb a lelket, majd a testet pusztítja el.


Különösen zavarba ejtő, amikor egy ország diktátora a katonákat egy népírtó, objektíven gonosz szövetséges rezsim támogatására küldi, hogy több ezer kilométerrel arrébb embereket öljenek. Pontosan ez történt a Don-kanyarban. Horthy és Bárdossy alkotmányellenes hadüzenetének következménye 100-120 ezer honfitársunk halála lett. Lehet-e az idegen földön nyomorgó, saját kormányuk által halálra ítélt emberek hosszú szenvedését hősiesnek titulálni? Nem végtelenül perverz ez?

A harcoló katonákhoz képest viszont méltatlanul kevés szó esik azokról a pacifistákról, akik ellenálltak a korszellem nyomásának. Mindig is voltak és lesznek olyanok, akik nem hajlandók részt venni mások szervezett gyilkolásában, vagy elutasítják annak támogatását, akár a korszellemmel szembeszállva is.  Talán ez is a hősiesség egy konstruktívabb formája. Az egyik ilyen ember Desmond Doss, aki a második világháborúban szanitécként több, mint 100 ember életét mentette meg, miközben nem volt hajlandó fegyvert viselni; érdemeiért megkapta a Medal of Honort, az USA legmagasabb katonai kitüntetését. Ritka pacifista magyar példaként említhető Ady Endre, aki már az első világháború kezdetétől elutasította az erőszakot (lásd: Eltévedt lovas,1914).

Sok országban folyik manapság is komoly társadalmi vita a katonaság és a hadviselés szerepéről, főleg, hogy számos helyen sorozás van érvényben. Litvániában pedig nem rég vezették be, és erre reagálva született meg a ’síró katonák’ projekt is, mely besorozott fiatal férfiakat mutat be, akiket akaratuk ellenére köteleznek potenciálisan gyilkosságra. Ez a kampány olyan fontos társadalmi kérdéseket vet fel, mint hogy férfias-e ölni? Szabad-e egy férfinak, egy katonának sírni? Miért csak a férfiakat kényszerítik erre, vagy miért kényszerítenek erre bárkit?

 

Talán itt az ideje, hogy mi is elindítsuk a társadalmi párbeszédet a múltunk e szeletéről, és a hadviselés szerepéről. Ha valamit tehetünk, az a méltó emlékezetpolitika kialakítása, ahelyett, hogy fetisizálnánk a barbár és értelmetlen erőszakot. Mert a ’hősi’ emlékművek példaértékűnek állítják be az értelmetlen gyilkolást, mellyel pontosan azt az erőszakkultúrát tartják fenn, melyet az emberiség a világháborúk óta igyekszik meghaladni. Nincs szégyen abban, ha a humanizmus mentén határozza meg magát egy nemzet. Ami történt, tragikus, felfoghatatlan és dühítő. Azonban ha azt vonjuk le következtetéséként, hogy ezek az emberek valamilyen magasztos célért, hősként haltak eszményi halált, példát mutatva, akkor a haláluk valóban teljesen értelmetlen volt. Pontosan ezért kell olyan emlékezetpolitikát kialakítanunk, mely méltó módon tiszteli elődeink tragédiáját, és ebből erőt merítve mindent megtesz, hogy elkerülje ennek megismétlődését. Tisztán látható, hogy jelenleg nem ez a politikai irányvonal. Mi viszont állampolgárként személyesen és saját körünkben változtathatunk, legyen az egy baráti beszélgetés vagy egy történelemóra. Ennek olyan társadalomformáló ereje is lehet, hogy akár egy egész fegyveres konfliktus végéhez is hozzájárulhat, mint például a vietnámi háború estében. Ennek tiszteletére zárásként hallgassuk meg a Let the Sunshine int, a Hair musical pacifista himnuszát. Engedd be a napfényt!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://allamvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5414571774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró · http://bircahang.org 2019.01.19. 14:57:27

Akisor katonaként meghal háborúban, az katonai hős.

Mindegy milyen az a háború, mi az oka, mi az eredménye, stb.

Takony(Aki az élet vizet issza) 2019.01.19. 15:24:31

Azzal a résszel egyáltalán nem értek egyet hogy egy élet kioltása soha nem lehet hőstett - pl. ártatlan embereket megmenteni egy ámokfutótól (főleg ha magadat is kockáztatod) hogy ne lenne hőstett? Vagy háborúban pl. civileket/hadifoglyokat stb menteni, akár a fegyveres katonákkal szemben.
A katonaromantikában meg úgy általánosságban a háborús hősökben én se hiszek az tény, mert hazug idea olyanoktól akiknek fogalma sincs hogy néz ki egy háború a valóságban. Valóban meg lehetne emlékezni úgy az elesettekről, hogy teljesen feleslegesen haltak meg és ebből ezt meg azt lehet tanulni stb.
Egyébként az meg nagyon erős túlzás hogy a sorkatonákat akaratuk ellenére köteleznek potenciálisan gyilkosságra. Ennyi erővel mi is potenciális gyilkosok vagyunk, mivel hadkötelezettség alá esik mindenki 18-50 között, most emelték asszem.

na__most__akkor 2019.01.19. 15:47:04

@maxval balcán bircaman:
Ritka eset: a birka igaz...

@Takony(Aki az élet vizet issza):
Én öltem, valahol távol-keleten.
Az igazság nevében, sok pénzért .' XXXFOR'... Nem élveztem, de ez volt a feladat.
Hős vagyok?

jandera 2019.01.19. 16:03:42

@na__most__akkor:
Az a lényeg, hogy KI mondhatja meg, hogy mi az IGAZSÁG. ( aminek nevében pénzért öltél)
Nem vagy hős, gyilkos vagy.

atlagjozsi 2019.01.19. 16:05:08

Én egy kicsit korábbról ragadnám meg: miért születik egy háború?
Jellemzően azért, mert két gazdasági erő/politikai csoportosulás/vallás/magán uralkodni nem képes elborult elme összevész egymással. Tehát nagyjából egy szűk elit vezette csoport agyából kipattant elgondolás vezet a háborúhoz.
Ennek elszenvedője lesz két ország. Ha kis hazánk méretét veszem alapul, akkor 2x 10 millió ember fog egymásnak feszülni jobb esetben 40 ember agyament elképzelése miatt.
Ha így nézzük, akkor nem hős, nem áldozat, hanem hülye, hogy belement és nem zavarta el melegebb éghajlatra a vezető elitjét a két ország.

Ha viszont valakit támadnak, ergo nem a vezetői miatt pattant ki a háború, és védekezni kényszerül, akkor igen, lehet hős, ha ezzel a családját, szeretteit menti meg. Persze kérdés, hogy mik a körülmények, valóban szükséges volt-e az ölés, vagy csak a felfokozott idegállapot miatt tette meg (mert lehet, hogy bár ő a védekező az adott háború állása szerint, de nem mindig szükséges a legrosszabb válasz).

Sajnos a háborús "etika" még mindig szövevényes valami, és minden bizonnyal soha nem is lesz egyszerű. Ez sajnos egy nagy dilemma marad örökre.
A Don-kanyar pedig már olyan rég volt, hogy ezt valószínűleg soha nem fejtjük meg.

de let e ... 2019.01.19. 17:28:35

Nem hősök voltak , hanem áldozatok . Ráadásul ugye támadók voltak , nem a hazájukat védték , hanem egy másik országot lerohanó haderőt erősítettek .

eloi 2019.01.19. 17:49:37

@na__most__akkor: Ha zsoldosként, akkor nem.

TSandor Toth 2019.01.19. 17:55:42

Szerintem hős áldozatok voltak. Áldozatok voltak mert rossz ügyért rossz helyen harcoltak. Hősök voltak mert mindezzel tisztában voltak mégis próbáltak megfelelni annak a követelménynek, hogy a bajtársak az életük árán is megvédik egymást.
Politikai oldalról nézve a Magyar Hadsereg azért harcolt oroszországban, hogy német győzelem esetén a magyar nép ne legyen koncentrációs táborba küldve. Ha Horthynak marad itthon 40000 katonája talán még a honi zsidóságot is sikerül megmenteni.

Hegge Balázs 2019.01.19. 18:07:13

@na__most__akkor:
Miért lennél? Élsz. Tetted a dolgod. Nyugi azok akiket lelőttél nem morfondíroznának azon hogy helyes-e a mi fajtánkat agyonlőni mint egy veszett kutyát. Te jobban tudod ezt mint én .

Hegge Balázs 2019.01.19. 18:08:55

@jandera: Katona volt. Tette a dolgát. Ez volt a parancs. Ha nem lövi le lelövik azok a társait. Vesszen inkább egy magyar, angol vagy bárki ? Vesszenek inkább azok a primitív barbárok.

élhetetlen 2019.01.19. 18:09:06

@na__most__akkor: „Ritka eset: a birka igaz...”. Nem, nem igaz, amit birca ír, de ezt nem írom meg neki, mert akkor beindul az értelmetlen kinyilatkoztatások áradata. Aki elesik egy olyan háborúban, amiben nem akart részt venni, nem érdeke, az áldozat, akkor is, ha ezt a tényt egy utólagos „hős” plecsnivel, vagy címmel takarják el a felelősök.
A te eseted. „Az igazság nevében”? Ki tudja a tejes igazságot? „sok pénzért”. Azaz, jól fizetett bérgyilkosnak álltál, és ráhúztál egy kis „igazságot”. Nálad még azt az elmebeteget is inkább megértem, aki lelő egy embert, mert a zavart agyában tényleg létezik egy abszolút igazság, de erről nem tehet.

élhetetlen 2019.01.19. 18:38:50

@Takony(Aki az élet vizet issza): „Azzal a résszel egyáltalán nem értek egyet hogy egy élet kioltása soha nem lehet hőstett - pl. ártatlan embereket megmenteni egy ámokfutótól (főleg ha magadat is kockáztatod) hogy ne lenne hőstett?„. Ebben igazad van, de ez egyedi eset, semmi köze egy háborúhoz. Ahhoz sincs köze, mikor egy utcában sok éve egymás mellett élő embereket addig uszítanak, míg valamelyik csoport nekimegy a másiknak.
„az meg nagyon erős túlzás hogy a sorkatonákat akaratuk ellenére köteleznek potenciálisan gyilkosságra.”. Nem túlzás. Akit besoroznak, annak parancsra cselekedni kell. Ha lőni kell, akkor lőni kell, ha bombázni kell, akkor bombázni kell. Akkor lenne igazad, a sorozás arról szólna, hogy fél év, árvízvédelmi ismeretek, mentési ismeretek, tűzoltási ismeretek, stb. De nem erről szól.

élhetetlen 2019.01.19. 19:01:30

@TSandor Toth: „Hősök voltak mert mindezzel tisztában voltak mégis próbáltak megfelelni annak a követelménynek, hogy a bajtársak az életük árán is megvédik egymást.”. Ez nagyon fennkölt. Az életük árán is megvédik egymást. Tudták, hogy nem tudják megmenteni egymást, esetleges, hogy ki marad életben.
Esetleg tudsz olyanról, hogy a mellette levő „idegen” elé vetette valaki magát, hogy őt lőjék le ne a mellette levőt? Dezertálni nem lehetett, főleg tömegesen nem 1900 km (blog adat) távolságra Magyarországtól. Ez nem hősiesség volt, hanem kényszerhelyzet. Szövődtek életre szóló barátságok is, (ez csak a túlélőkre vonatkozik), de ők sem lettek mind barátok, és jobb, ha egy életre szövődő barátság egy munkahelyen kezdődik, nem a fronton. Ne misztifikáljuk a dolgokat.

eloi 2019.01.19. 19:01:46

Mindenki hős, aki úgy hal meg a hazáért, hogy nem magának kereste a halált. Tök mindegy, hogy besorozott vagy önkéntes katona. Önkéntesen nem a zsoldost kell érteni.

És olyan gyakran van, hogy a hazáért távol és másokkal szövetségben kell harcolni és meghalni. Ilyen volt a Don is, meg az egész II. Vh-s részvételünk. Előbb ugyanis a németektől vissza kaptuk Észak-Erdélyt és a Felvidéket! (Bécsi döntések!)
És nem a két szép szemünkért.
Tehát a magyar katonák nem a semmiért harcoltak a németek oldalán! Hanem az elevett haza visszaszerzett részeiért. Kis mértékben persze a kommunista-bolsevik világrend ellen is, amiből már akkorra kaptunk ízelítőt a Tanács(szovjet)köztársaság idején!!! Tehát nem nagyon szerettük volna, ha szovjet megszállás alá kerülünk (negyven évre) és hogy bevezessék a bolsevik-proletár diktatúrát.

Európai téridő 2019.01.19. 19:02:42

Az elvtársak idején igencsak nem voltak hősök a Donnál elesett katonák. Ez egy lehetséges viszonyítási alap a mai megítélés megértéséhez. Amúgy a kérdésben Bircamannak van igaza. Ezt már pár évtizede az elvtársvilág idején is hozzá hasonlóan ítélték meg a történészek, mert akkor már tehették.

BiG74 Bodri 2019.01.19. 19:12:30

Kire emlékezzünk? A magyar katonákra, akik engedelmeskedve országuk vezetésének, elhagyták életüket, családjukat, és elmentek valahová, ahová önként soha, és tettek olyasmiket amiket önként soha. Akik ilyen alja helyzetben tették dolgukat, harcoltak, félve, éhezve, megfelelő felszerelés nélkül. Akiknek nagytöbbsége reménytelen utóvédharcokban halt meg idegen földön idegenül? A kor egyéni hősei ott voltak köztük, mint ahogy alja szar alakok is. A harcolót ítéljük meg, nem a rezsimet aki odaküldte, nem a háborús oldalakat, ahol a győztes az abszolút hős. A kisemberek sokaságát akik odavesztek egy reménytelen harcban, úgy hogy közben tették a dolgukat, amit a legkisebb mértékben sem kívántak, amit a legkisebb mértékben sem irányíthattak. Csak az életüket adták.
Hát kire emlékezzünk?

BiG74 Bodri 2019.01.19. 19:18:18

@eloi:
Ezzel a proletár diktatúra szöveggel nagyon mellélőttél.
Az volt a kor sorosozása, miközben a ruszkikkal csak az aktív német szövetség miatt kerültünk szembe.
A lényeg az eleje volt, a nagy német szövetséges bármikor átadhatta a visszaajándékozott magyar területeket a szomszédos csatlósainak. Gyakorlatilag a németek bábjává váltunk. Lófaszt volt más ideológia a szerepvállalása mögött.

élhetetlen 2019.01.19. 19:20:24

@Hegge Balázs: Itt kezdődnek a bajok. „Nyugi azok akiket lelőttél nem morfondíroznának azon hogy helyes-e a mi fajtánkat agyonlőni mint egy veszett kutyát.”. „Ha nem lövi le lelövik azok a társait.”. Idejöttek azok a vesztett kutyák lelövöldözni bennünket? Fel sem merül benned, hogy csak a saját életformájukat, életüket védték, ott ahol éltek? Ez már az az eset, amikor kérdezni sem tudok, mert szerinted minden agresszió jogos. Tudod, szerintem beavatkozni csak akkor lenne szabad, ha egyértelműen megállapítható, hogy a lakosság jogai sérülnek, és nemzetközi segítséget kérnek, és nem az alapján, hogy kit szeretnének kormányon látni adott politikusok. Igen, álom…

eloi 2019.01.19. 19:21:26

Horthy nem volt diktátor. Pontos törvények szabályozták a hatásköreit, amiket nem is tudott átlépni!
A Hitlerrel való kölcsönös utálatuk meg közismert.
A szövetség egy kényszerházasság volt, amibe soha nem megyünk bele, ha nincs Trianon, és ha/vagy a többi nagyhatalom tesz olyan aktusokat, mint a Bécsi-döntések!
Sajnos a Német Birodalmon kívül senki más nem állt úgy hozzá a rendezéshez, hogy szín magyar területek visszakerüljenek oda, ahonnan minden alap nélkül elvették.
Aki pedig akkor (és most?!) nem akarta Trianon revízióját, felülvizsgálatát az nem volt magyar. Történelmi szükségszerűség volt tehát a szövetség a németekkel.
A harmincas évek végén pedig, amellett, hogy nem volt alternatíva, senki nem láthatta előre egy KÉSŐBB világháborúvá szélesedő háború kimenetelét, ahogy az abban végrehajtott NÉMET holokausztot/"végső megoldást" sem! A Bécsi döntések után Magyarország már egy robogó vonaton ült, és sok lavírozásra nem volt lehetőség.

szepipiktor 2019.01.19. 19:24:53

Hú barátom, te vagy nagyon fiatal, vagy nagyon neoliberális lehetsz!
Tudod, a törvények működtetik az országokat, akár tetszik ez nektek, akár nem, tehát ha a törvény szerint soroztak és menniük kellett, akkor ott nem azért lettek hősök, mert gyilkoltak, hanem mert MEGHALTAK!
Az adott ország akkori törvényei alapján - az adott országért.
A HAZÁÉRT!
De ez a aktivistaközösségeknek sokat nem mond...
De te hogy csináltad volna? Odaállsz a góréhoz, hogy te nem mész?
.
Időről időre előjön ez a kamu békepártiság, rendszerint bölcsészalapú, tornából felmentett kategóriánál, de az elfeledik - hiszen az idő náluk nem létező dolog -, hogy ez, amit itt megkérdőjelez, a földi élet alapja!
Amint bekövetkezne ez az idióta békés-egyenlősdi, kipusztulna a világ...
Szóval a "HŐS" jelző a törvények írják elő, minden országban és nem a harcolók kapják, hanem akik a törvényeknek megfelelve meghalnak a dolguk végzése során.
Persze én érintett vagyok, így tisztábban látom a dolgokat, mint akik meleg irodákban elmélkednek dolgokról.
Kívánom a "békepártiaknak", hogy olyan helyzetbe kerüljenek, amiért itt most másokat bántanak!
Ugye zuhanó repülőn nincsenek ateisták...

inteligencs elenzeki 2019.01.19. 19:43:39

Az aki megnyeri a háborút, annak hősei vannak, aki elveszíti, annak meg háborús bűnösei. Ez a nemzetközi sztenderd.
Más kérdés, hogy egy adott országnak, egy akármilyen háborúban elesett katonái az érintett nemzet számára igenis hősök.
Számunkra igenis hősök az I. és a II. világháborúban elesett katonáink is. Ha nem így tekintenénk rájuk, akkor milyen alapon várhatnánk el a fiatalabb nemzedéktől, hogy kövessék a példát, és védjék meg a hazájukat ?
A Don kanyarban elesett katonáink igenis ha nem is közvetlenül, de a hazájukért harcoltak. A németekhez kötöttek bennünket a Bécsi döntéssel együttjáró kötelezettségek. Nyilván, ez együtt járt egy csomó olyan dologgal, amelyeket így utólag nem lehet felvállalni, de azok a szerencsétlen katonák, valamiképpen a Bécsi döntések kompenzálása miatt voltak ott.

eloi 2019.01.19. 19:47:15

@BiG74 Bodri: Éppen elég ideológia lenne, hogy visszakaptuk Észak-Erdélyt, a Felvidéket... Nem?
Semmiért nem adnak semmit!
De bizony ott volt nagyon is a szovjetektől, bolsiktól, kommunizmustól való félelem is, ami nagyjából általános volt Európában. Kivéve a már akkor is hülye nyugati marxistákat, akiket Lenin maga hívott hasznos idiótáknak!
Hitlert sokan, sokáig támogatták azért, mert azt ígérte, hogy nem engedi Európába a bolsevizmust. Nem lesz proli diktatúra, meg államosítás, meg egyházüldözés, meg népirtás ideológiai okokból.

élhetetlen 2019.01.19. 20:02:24

@szepipiktor: Hát, voltak már agymenéseid, de most túltettél magadon is. „a törvények működtetik az országokat„. Egy viccel kezdek. Egyéni beterjesztésre hoznak egy törvényt, (ilyenkor nem kell hatástanulmány sem), hogy betiltják a balatoni halászatot. A második, a pecás nem adhatja el, amit fogott. Balatoni FIDES-es összejövetel, nincs hal, Orbán berendeli a PÉNZÜGYMINISZERT, hogy oldja meg a helyzetet. Varga másnap jelenti, hogy megoldotta. Nem a helyzetet, csak azt a vacsorát. A pénzügyminiszter. Ennyit a törvényekről. „Amint bekövetkezne ez az idióta békés-egyenlősdi, kipusztulna a világ...”. Az biztos, ha az emberek nem ölnék egymást, kipusztulna a világ. „Szóval a "HŐS" jelző a törvények írják elő” Aki elesik egy olyan háborúban, amiben nem akart részt venni, az áldozat, akkor is, ha ezt a tényt egy utólagos „hős” plecsnivel, vagy címmel takarják el a felelősök. És ezzel szerinted minden rendben van. „Persze én érintett vagyok, így tisztábban látom a dolgokat,”. Mi van? Meghaltál, és kaptál egy plecsnit, vagy egy táviratot, hogy hősi halált haltál? Tudod, a nagyapám negyven kilósan, egy, a tökét takaró rongyban jött haza, de ez sokkal, sokkal jobb volt, mint egy távirat jött volna helyette. Így, hogy életben maradt, az egész gyermekkoromat bearanyozta. Más volt, mint egy táviratot nézegetni. Te mikor veszítetted el a józan ítélőképességedet?

BiG74 Bodri 2019.01.19. 20:14:01

@eloi:
Ha a trianoni területek visszaszerzése ideológia, mint revansizmus, akkor igen. Bár ez revans szó nálam sántít.
A kommunizmus meg, mint olyan nem rúgott labdába, csak a futottak még kategóriában. Viszont a dicső vörös hadsereg, melyet sikeresen életre keltett a szövetségesünk, mindenhová exportálta, ahová betette a lábát. Utólag könnyű okosnak lenni, bár már a harmincas években is leírták, hogy egy esetleges háború bukta lesz a németeknek, ha adott pozíciókat sértenek, de gyakorlatilag a donnál meghívtuk őket.

eloi 2019.01.19. 20:23:24

@BiG74 Bodri: Mint mondtam, akkorra már nem sok választásunk volt.

BiG74 Bodri 2019.01.19. 20:37:30

@eloi:
Talán ezért nevezik ezt a politizálást zsákutcának.

Hegge Balázs 2019.01.24. 16:15:14

@élhetetlen: Azzal a részével egyetértek, hogy semmi keresnivalója ott a NATO-nak, meg nem kellene mindig mindenhova beavatkozni. Mondjuk azóta tudott hogy továbbra is a világ opium (ezáltal a heroin is) termelésének továbbra is Afganisztán adja a 90%-át, csak már nem a terrorsták ellenőrzik, hanem a megszállók.
Azzal viszont nem értek egyet, hogy túlzottan hagyni se lehet őket lásd 911.

élhetetlen 2019.01.24. 17:44:51

@Hegge Balázs: Nem politikai állast akartam foglalni, csak azt akartam mondani, hogy aki pénzért harcol, és meghal, az nem hős, csak „munkahelyi balesetet szenvedett”.

fifteendarkelves13 2019.02.04. 22:29:02

Embereket más emberek megölésére kényszeríteni egyszerűen olyan abszurd és természetellenes...mint amennyire ugyanolyan szenvedő alanyokból ellenségképet gyártani, hogy az adott ország saját gyilkolásra kényszerített szerencsétlenjeit "motviálják"

Moin Moin 2019.02.17. 20:44:21

Tisztelettel kérdezem a Posztert: ki védi meg a seggét a ruszkiktól/kínaiaktól/bárkitől, aki nem a liberális demokrácia alapján áll és szeretné, ha a Tiszlert Poszter sem él(het()ne a jövőben liberális demokráciában?

És: kiknek a potenciális ütőereje tartja vissza/riasztja el a nevezetteket arról, hogy olyan életmódot kényszerítsenek rád, amit te nem akarsz?

Hős - ha már ezen a szó lovagolsz - az, aki bár felfogja és átérzi, hogy a háború, a fegyverkezés és minden, ami ezzel együtt szokott járni, rossz és ostobaság, ám (a fentiekre tekinettel) mégiscsak rászánja magát erre.

Könnyű pacifistának, antimilitaristának lenni és kényelmes is - egészen addig, amíg valaki biztosítja ehhez a körülményeidet!

erikgross (törölt) 2019.02.18. 19:44:32

@Moin Moin:

elitista libsiségre kb. ugyanez áll.

erikgross (törölt) 2019.02.18. 21:03:05

@Moin Moin:

itt ugye nincs szarlekgábris meg beléndek, aki kidobjon ha úri kedve, szóval te mit is végeztél mert: a társadalomtudományokról eléggé lekezelően beszélsz, jóllehet sok fogalmad nincs róluk, műszaki ember nem vagy, valami közgazdász-féleség lennél, akinek csúcsfilosza a hayek, meg az evolucionista szellemi proli baromságok?