Korunk hősével, Nagy Blankával akar találkozni az EB alelnöke, arcát az MKKP pedig pénzre nyomta. Ez pedig sok szempontból aggasztó. Elsősorban azért, mert ezen kívül a legtöbb ember tudomása szerint nem sok mindent tett eddig. Félreértés ne essék, Blanka beszéde arányos és jogos volt, mivel ezt a hangnemet bizony a Fidesz a sajátjainál lovagkereszttel honorálja, a szólásszabadságba pedig ez belefér, egyelőre nincs felségsértési törvény. Más kérdés, hogy én ennek ellenére sem használnék, és nem is használok ilyen hangnemet. Továbbá nem tartom kiemelkedő teljesítménynek sem tartalmilag sem retorikailag. Ehhez képest már hónapok óta a teljes politikai spektrum Nagy Blankával van elfoglalva. Szélsőséges kijelentések jobban vonzzák a szélsőséges reakciókat, így nem csoda, hogy pro és kontra egymásnak esett a két tábor, a saját álláspontjának igazolására használva őt. Azonban komoly gond, hogy a politikai véleménynyilvánítás most már egyre inkább a szélsőséges reakcionizmusra épül, legyen szó Blanka beszédéről vagy a minden szempontból problémás O1G kultuszról.

Itt még csak nem is az a gond, hogy ezek elemei az ellenzéki konstellációnak, hanem az, hogy lényegében ennél nem is áll többől. Maga Blanka is megmondta, hogy egy ilyen rendszert csak így lehet lerombolni. Nos, ez lehet, hogy igaz, azonban kevesen teszik fel a kérdést, és még kevesebben tudják megválaszolni, hogy mi jöjjön utána. Pontosan itt bukott el a rendszerváltás is, mivel csak annyi volt a közös nevező, hogy utáljuk a komcsikat, csak aztán maradt a poroszos oktatás mely könnyen manipulálható drónokat nevel, meg pár ügynök a közéletben, ja és azért a hálapénz se tűnt el, most meg mindenki csodálkozik, hogy ugyanott tartunk. Természetesen sokkal megerőltetőbb konstruktívnak lenni, azonban a rendszer-váltás szóból eredően valami jobbat kellene a mostani helyére tenni. Ez persze nem az én találmányom, szerencsére sokan próbálkoztak az évek során pártokon vagy civil platformokon keresztül fejleszteni, legyen szó a Civil Parlamentről, a Közös Ország Mozgalomról vagy a Független Diákparlamentről. Csakhogy ezekkel az emberek töredéke foglalkozik. Ha már a diákparlamentnél tartunk, ideje közölnöm a megdöbbentő hírt: tavaly Nagy Blanka FDP képviselő volt. Tudtátok? Javaslatokat fogalmazott meg egy szakbizottság tagjaként, melyek végül egy 100 pontos javaslatcsomag részeivé váltak. Ja, hogy ez szinte senkit nem érdekelt, mert nem ’Baszd meg Balog Csomag’ néven futott. Valahogy teljesen láthatatlan volt Nagy Blanka a politikai spektrum minden szegmensének, amikor kulturált formában, konstruktív szakpolitikai javaslatokat írt egy élhetőbb oktatási rendszer érdekében. Akkor nem akart vele találkozni az EB alelnöke, ahogy egyetlen más olyan diákaktivistával, FDP-sel sem, akik Blankánál sokkal, de sokkal többet tettek már le az asztalra, és már évek óta gürcölnek (mondjuk az FDP jelenlegi válságát is mutatja, hogy nem álltak ki volt képviselőjük mellett, ahogy az MTA mellett sem, erről máskor). Tehát mégis Blankának volt igaza, így lehet csak felhívni a figyelmet problémákra. Ezek után viszont senki ne merje őt szidni, de ne is tegyen úgy, mintha a mondanivalójáért szeretné. Mert mi fiatalok erre vagyunk jók, játékbabaként megtestesítjük ki-ki vágyait, az, hogy mondanivalónk is lenne, már nem sokakat hat meg. Ez persze nem csak a fiatalokra igaz, azonban rájuk különösképp; sajnos jól látszik, hogy míg ezrek járnak tüntetni, egy civil parlamentre ötletelni jó, ha elmennek százan. Mondjuk akkor ne tessék csodálkozni, ha konstruktivitás helyett pusztítás, rendszerváltás helyett polgárháború jön. Kurvára tessék már egy kis energiát fektetni egy élhetőbb országba!