A cikk címével azonos nevű rendezvényszörnyet tartott az ország rezidens ifiszervezete, melyet egy 35 éves csávó vezet. Igyekeztem eredetibb címet találni a cikknek, de az egész tartalom olyan lélekölő, hogy minden inspirációmat elvette. Következzen tehát a Fidelitas egyik legcikibb (pedig komoly a verseny), de valószínűleg legnyomasztóbb eseménye. A Fideszjugend a lennfenntartható fejlődési kabinetjének hároméves fennállását ünnepelte, és ennek ürügyén szervezett kerekasztal-beszélgetést, melynek vendége volt Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár és Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár. Ezek azok az emberek, akik elvileg a mi pénzünkből, magas szakmai és erkölcsi színvonalon képviselik a környezetvédelmet, azonban valahogy csak a pártrendezvényekig viszi őket a szolgálati diesel, a valódi szakemberekkel a holdudvaron kívül már nem sikerül leülni beszélgetni. Pedig lenne miről.
Kezdjük azzal, hogy Magyarországon a környezetvédelmet szisztematikusan tették tönkre, előbb beszántották a Környezetvédelmi Minisztériumot, majd megfelezték a terület költségvetését. Nekikezdtek Paks II-nek, közben az Illatos úton szivárogtak a mérgező anyagok, az Óbudai Gázgyárnál még azóta is, hiába tudtak róla tíz éve. Betiltották a szélerőműveket és agyonadóztatták a napelemeket. Budapest számos pontján irtják a fákat, Legutóbb pedig épp a természetvédelem felszámolásának kezdtek neki, mely ellen csupán 85 civil szervezet tiltakozott. Végül pedig még Kínában is jobb a légminőség, mint itthon.
Sajnos-szerencsére nem találtam felvételt az ominózus fidelitas eseményről, de az említettek alapján el tudjuk képzelni az esemény horderejét (mivel összesen egy tartalmi mondat volt a „kerekasztalról”). Mégsem? Akkor segítek, a kerekasztal beszélgetést megelőzte a Repülőtéri Ökumenikus Misszió és Kápolna vezetője egy imával. Majd a révületbe ejtett közönséget még megfejelte egy "dalcsokorral” a Legszebb Erdélyi Magyar Dal 2018 díj nyertese és egy népdalénekes pártkatona. Azonban ha mindez nem lenne elég random eklektikus, akkor jöjjön pár kép, mely a Fidelitas páratlan esztétikai érzékét és hitelességét tükrözi:
Az egész rendezvényt sikerült a Belvárosi Polgári Szalonba szervezni, mely lényegében egy igen eufemisztikus kifejezés egy jellegtelen helyiségre, de lehet, hogy valójában titkos atombunker/pánikszoba, ha eléri őket a népharag. A konferencia szakmai nívóját egy elegáns kötött terítővel dobták fel igazán, melyen a környezettudatosság jegyében sorakoztak a egyszerhasználatos műanyagpalackok. Háttérben a ’POLGÁRI SZALON’ végtelenítve emlékeztette/hipnotizálta a résztvevőket a keresztényi középosztály értékközösségére.
Az igazi örömöket azonban a végére hagyták, amikor is előszedték az ünnepi tortákat és az ehhez kötelező, rendkívül környezetbarát egyszerhasználatos műanyagtányérokat és Csiki sör szórólapokat, mert gondolom az államtitkárok nem isszák eleget az erdélyi nektárt. Az ízlésesség zenitjét azonban azzal érték el, hogy a kerekasztal résztvevőinek arcát is rányomtatták a tortára. Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy az etikett szerint ilyenkor melyik haspók melyik államtitkár arcát vághatja le és tömheti a pofájába.
Én már tényleg csak abban tudok reménykedni, hogy ezek sose nyitnak nemzeti ikeát, mert akkor tényleg elesek a kultúrkampfban. Az egész esemény hangulata ránézésre olyan, mint egy rosszul sikerült 20 éves általános iskolai osztálytalálkozó, ahol a közösség egyik fele külföldön, a másik meg mind alkesz ezért megszervezik a bulit az olcsó alagsori kocsmába.
A fenti kép mindenesetre tökéletes összefoglalója a fidelitasnak, így legyen is ennyi elég belőlük mára. Holnap is lehet kutyát sétáltatni.
